Az "Én és a Nagyerdő" vers és prózaíró pályázatunk középsikolás versíró kategória II. helyezettje:
Al-Shrebche Nárcisz: Szívek rengetege
Nagy szívek kis erdeje,
kis szívek Nagyerdeje.
Fák ezrei védik meg ott egymást,
senki sem oldhatja az örök varázst.
Zord alkonyattól csípős pirkadatig,
Békástó fenekén a nap is lenyugszik.
Helyébe lépve a hold lágy fényt áraszt,
párjának a gerle virágot szakaszt.
Avarán sétálva elmerülő elmék,
hajnali harmaton ugrándozó lepkék.
Szerelmek szárnyain röpködő rímek,
ütemek táncára dobbanó szívek.
Esztendők embere éli ott világát,
századok ligete repteti pompáját.
Gondolatok otthona, szerelmek bölcsője,
debreceni nagy titkok örökös őrzője.
Szívek rengetege,
lelkek relytekhelye.
Mindenkinek mást jelent,
Debrecen Nagyerdeje.
Al-Shrebche Nárcisz, Debrecen, Medgyessy Ferenc Gimnázium, 11. E.