A Nagyerdő elválaszthatatlan Debrecentől. Nem csak a városlakók pihenését, szórakozását szolgálja, hanem fontos turisztikai célpont is. Éppen ezért fontos, hogy tisztában legyen minden debreceni és idelátogató az értékeivel.
A Debreceni Nagyerdőért Egyesület egyik célja a Nagyerdő használói szemléletének környezettudatosabbá tétele. Ezért hirdettük meg a közelmúltban az „Én és a Nagyerdő" című irodalmi pályázatot debreceni általános- és középiskolás fiatalok számára.
Jelenleg várjuk a verseket, novellákat az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre, augusztus 19-én éjfélig. A beérkezett írásokat hat kategóriában szakmai zsűri bírálja el, melynek elnöke Aranyosi Ervin költő, aki egyben a pályázat fővédnöke is. A zsűri további tagjai ismert debreceni írók és költők.
A díjak átadása ünnepélyes keretek között a Viktória Étteremben fog megtörténni. A rendezvény házigazdája Harsányi Levente műsorvezető lesz. Minden kategória első három helyezettje értékes jutalomban részesül, valamint írásaikat a helyszínen az Alföld Gyermekszínpad és a Főnix Diákszínpad tagjai olvassák fel. Átadásra kerül egy különdíj is, Rigó Márta festőművész egy alkotása.
Mintegy a pályázat mottójául Aranyosi Ervin egy szép verssel ajándékozta meg az egyesületet:
Aranyosi Ervin:
A Debreceni Nagyerdő pályázatához
Óvd és védd az erdőt, őrizd minden ágát,
szeresd selymes füvét, csodáld sok virágát!
Élvezd a szépségét, legyél jó gazdája,
ne engedd senkinek meg azt, hogy kivágja.
Tudd, az erdő otthon, szép állatok lakják,
távolról figyeld csak, mikor fészkük rakják.
Utódot nevelnek, jövőt építenek,
napról napra élnek, álmot szépítenek.
Itt kószálnak köztünk, szebbítve világunk,
s ha szeretjük őket, jobb emberré válunk.
A zajos világból jó ide kijönni,
élők közelében, új álmokat szőni.
Tanuld meg az erdőt tisztelni, csodálni,
segítenek néked jobb emberré válni,
hogy ez a Nagyerdő fenn maradjon szépen,
üde színfolt legyen a város szívében
Sétálj ki a zöldbe, hagyd, hogy reád hasson,
hogy az itt töltött perc örök maradhasson,
Írd le, amit gondolsz, mit lelkeddel érzel,
amit papírra vetsz, hidd el, sosem vész el!
Legyen vers, vagy próza, ami neked tetszik,
a szép gondolattól a lélek melegszik.
Tanítsd meg másoknak, hogyan kéne élni,
hogy ne legyen oka az erdőnek félni!
Dicsérd az életet, lásd meg minden báját,
szeretettel tiszteld erdő minden fáját.
Tartsd tisztán! Szemeted ne hajigáld széjjel,
nappal csodáld létét, s hagyd aludni éjjel!
Ha a Nagyerdőre te is majd vigyázol,
lesz, hol megpihenhess, hely, mely lelket ápol.
Légy figyelmes őre, óvjad szeretettel,
mert az utókornak is tartozol ezzel!